KUTATÓK ÉJSZAKÁJA //
ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS INTÉZET//
2026. SZEPTEMBER 25. 18 ÓRA
„Nekem vezetőm, tanítóm csak az élet volt” - A száz éve elhunyt Jászai Marira emlékezünk
színháztörténeti előadások
18.00 – 18.20 Kiss Erika Zsuzsanna: Jászai Mari Stuart Mária szerepében
Jászai Mari egyik legkiemelkedőbb alakítása Friedrich Schiller Stuart Mária című drámájának címszerepe volt. Ez a szerep is kiváló bizonyítéka annak, hogy Jászai a legtehetségesebb drámai színművészeink egyike mind a mai napig.
Minek köszönhető, hogy a színésznő neve összeforrt a skót királynő színpadi alakjával? Az előadás alkalmával korabeli cikkek, színlapok és egy szerepbaba segítségével kerülünk közelebb Jászai Mari művészetéhez.
18.20 – 18.40 Hidvégi Bence: Édes Árpádom! Jászai Mari levelei Ódry Árpádhoz
Jászai Mari és Ódry Árpád is a Nemzeti Színház egy-egy időszakának meghatározó alakja volt, akiknek pályája több alkalommal is keresztezte egymást. Ódry Árpád első Nemzeti Színházas bemutatójában A boszorkány című darabban rögtön együtt játszhatott Jászai Marival. Ezt követően még több ízben játszottak ugyanabban a darabban, úgy, mint a Romeo és Júliában, a Hamletban, a Nagyasszonyban és a Clemenceau-ban is. A viszonylag nagyobb korkülönbség ellenére mindketten nagy figyelemmel követték egymás pályáját. Az egymásnak írott levelek azt sejtetik, hogy kapcsolatok túlmutatott a szimplán kollegiális viszonyon. Jászai Mari több esetben is féltő aggódással tekintett Ódry Árpádra, egyfajta szimpátiát, szeretetet érezve iránta.
18.40 – 19.00 Pálfi László: Jászai Mari és a mozgókép
Jászai Mari két filmes szerepét őrzi a magyar filmtörténet: „A tolonc” és az elveszett „Bánk bán”, amelyeket a később világhírűvé vált Kertész Mihály rendezett. Mindkét film úttörő jelentőségű, hiszen abból az időszakból származnak, amikor a színházi hagyomány „átlépett” a mozgókép világába. A sajtóvisszhang pozitívan fogadta a „legnagyobb magyar tragika” alakításait: Ördög Sára és Gertrudis királyné alakjai nagy hatással voltak a mozik közönségére.
19:00 – 19:20 Huber Beáta: „Oh igen, megráztam istenesen!” – Jászai Mari a vádlottak padján
Korunkban egyre többször kerülnek felszínre a színházi bántalmazásokról, valamint a hatalmi visszaélésekről szóló esetek. A probléma azonban nem újkeletű, csupán a korábbi incidensek ritkábban kaptak nyilvánosságot. Jászai Marit, a Nemzeti Színház ünnepelt tragikáját 1895-ben becsületsértésért és könnyű testi sértésért idézte perbe egy színinövendék, Szohner Olga. A korabeli sajtó érdeklődését szinte azonnal felkeltette a hír. A szenzáció azonban messze túlmutat a bulvárérdeklődésen: a per értelmezése feltárja a korszak színházi viszonyait, a bírósági döntés pedig a szerepjátszás és a művészi átlényegülés határainak izgalmas kérdéskörét hozza játékba.
19:20 – 19:40 Gajdó Tamás: Az egyéniség tisztelete – Jászai Mari a színiakadémián
Jászai Mari az 1893–1894. tanévben a Színművészeti Akadémia tanára volt. Egyetlen év után elhagyta a katedrát, mert úgy érezte, hogy nem hivatása a tanítás. Pedig nagy reményekkel kezdte munkáját, ahogyan a hallgatóknak elmondott beszéde is bizonyít. Tanári pályájáról keveset írnak kortársai, szerencsére egyik tanítványa, Beregi Oszkár emlékiratában részletesen beszámolt az órákról, és Jászai Marihoz fűződő kapcsolatáról.
A színháztörténeti előadások után, 20 és 21 óra között séta a raktárakban Jászai Mari nyomában…
A belépés ingyenes.
Helyszín: 1013 Budapest, Krisztina körút 57., Körterem (1.em)