Szabó Magda vallomása szerint színműírói pályája dédapja, Várady-Szabó Lajos vászonkereskedéséből indult. A bolt bezárása és a napi házi istentiszteletet után „mindenkinek át kellett öltöznie a korai vacsorához, mert megkezdődött vagy egy felolvasó este, vagy valami amatőr színházi produkció, vagy házikoncert”. (Film, Színház, Muzsika, 1983. november 5.)
Szabó Magda első színdarabját Disznótor című regényéből írta – a Kígyómarást a Jókai Színház mutatta be 1960-ban. Az 1970-es, 1980-as években történelmi drámáival – Kiálts, város! (1973), Az a szép, fényes nap (1976), A meráni fiú (1980), A csata (1982), Béla király (1983) aratott sikert. A Madách Színházban 1977-től évekig játszották a Régimódi történet című családregényéből készített színpadi adaptációját. Eredeti művei mellett gyerekkönyvéből bábdarab – Tündér Lala, 1969 –, regényeiből zenés és prózai színpadi művek – Az ajtó, 2005, Abigél, 2008, Bárány Boldizsár, 2010 – születtek.
A kamarakiállítás nemcsak Szabó Magda színházi életművét mutatja be, a legfontosabb bemutatók nyomán színházművészetünk elmúlt hat évtizedének jellegzetes törekvései is körvonalazódnak.